Olvastam az internyeten, hogy emberi mulasztás okozta a Fukusimai tragédiát (http://index.hu/kulfold/2012/07/05/emberi_hiba_okozta_a_fukusimai_katasztrofat/) Arra gondoltam, hogy megosztom ezzel kapcsolatos gondolataimat, mert még soha nem beszélgettem erről a barátaimmal.

Bevallom, én nem tartozom az LMP-n belül azokhoz a mélyzöldekhez, akik az atom szó kiejtése hallatán már veszik is elő a láncokat és keresik a legközelebbi sínpárt, ahová odaláncolhatják magukat. Teljesen tisztában vagyok azzal, hogy Paks milyen szerepet játszik jelenleg az ország energiaellátásában. Osztom azt is, hogy még mindig jobb az atomenergia, mint a régi elavult és sokkal jobban szennyező szén vagy gázerőművek. Mégis intő jel ez a cikk!

Mindaddig, amíg ki tudjuk zárni az emberi tényezőket az atomerőművek működtetéséből (és mondjuk biztonságosan tudnánk elhelyezni az elhasznált fűtőelemeket), addig tök jó. De mind Csernobil, mind most Fukusima azt bizonyítja, hogy ezt nem tudjuk garantálni! Mindig lesz egy Béla, aki nem figyel, elalszik, kimegy cigizni vagy csak egyszerűen elbambul és kész... Ez pedig olyan katasztrófákhoz vezet, amiknek rövid és hosszútávon sem tudjuk megjósolni a következményeit.

Ezek tudatában nehezen tudom értelmezni a kormánynak (MVM-nek) azt a törekvését, amit egy sokmilliárdos reklámkampánnyal is megdob, hogy költsünk el bazi sok pénzt egy új Paks létesítésére, amit majd oroszok építenek és oroszok szállítják hozzá a cuccot, hogy aztán legyen nekünk sokért áramunk. Lehet, hogy ha ugyanabból a bazi sok pénzből részben a megújuló energiaforrások fejlesztésére, részben energiafelhasználást csökkentő beruházásokra költenénk, akkor mindenki jobban járna: A zembereknek hosszútávon kevesebbet kellene fizetni fűtésre, villanyra, nem függenénk más (orosz)országtól az energiaellátás terén és nem mellesleg óvnánk a környezetünket a beláthatatlan következményektől. Szerintetek mi éri meg jobban?

Önkormányzati képviselőként elsődlegesen kerületem dolgaival igyekszem foglalkozni, itt a blogomon is. Írhatok és írni is fogok fővárosi témákról, hisz másik munkám révén ez is közel áll hozzám, illetve nagy részben érinti a kerület lakosait is. Mégis most így az év elején kénytelen vagyok az ország helyzetével foglalkozni, mert azt hiszem most ez foglalkoztat mindenkit. Engem is!

Az új alkotmány és a hozzá tartozó "sarkalatos" törvények életbelépésével egy olyan írányt vett az ország az új évben, amit azt hiszem senki sem szeretett volna (még a fidesz szimpatizánsok sem, csak ők nem hajlandók tudomást venni róla). Ez az irány egyenesen a szakadék felé tart. Kérdés meg tudjuk e állítani a kormány által vezetett nemzeti színekben pompázó rozoga és megtépázott szekerünket, vagy a címben feltett kérdésre csak azt tudjuk felelni, hogy már nincs remény!? Én és párt társaim nem azért kezdtünk bele a politizálásba, mert nagyon untuk magunkat otthon és nem volt mit csinálni, nem is azért mert úgy gondoltuk itt majd kevés munkából jó sokat fogunk keresni (akkor beléptünk volna valamelyik nagy pártba!), hanem azért, mert azt gondoltuk ezt a bizonyos szekeret majd jó irányba tudjuk tólni. Ez most sem változott, és ezért hívtuk életre az Új ellenállást, hogy felhívjuk a figyelmét mindenkinek: Közel a szakadék!!

Most mindenki arról beszél össze kell fogni. Egyetértek. Viktor pont arra játszik, hogy ezek úgyis egymással vannak elfoglalva, addig én azt csinálok, amit akarok. Oszd meg és uralkodj! De itt, most nem elsősorban és nem csak arról szól a dolog, hogy melyik párt kivel, hogyan és mikor... Ébresztő! Veszélyben van a demokráciánk, nem tudunk szabadon választani, a gazdaság 3szoros bóvli és az országcsőd itt csönget a kapunkon! Nekünk magyar állampolgároknak kell összefogni és megmutatni a kormánynak, hogy nem fogjuk vakon tűrni, hogy a szakadékba vezessék az országot.

Ha Te is így gondolod, csatlakozz az Új ellenálláshoz! Mert van még remény!

Most csak röviden beszámolnék a mai szakmai egyeztetésről parkolási koncepció témájában.

A megbeszélésen ott volt Borszéki alpolgármester úr, kerületi cég vezetők, akik a parkolásért jelenleg és a jövőben felelni fognak, egy független szakértő a Közlekedés Kft-től, az LMP közlekedés munkacsoportjának egy tagja és jómagam. Az egész beszélgetés nagyon jó hangulatban és konstruktívan zajlott.

Röviden a következőkben egyeztünk meg:

1. Szükséges egy szélesebb körű tájékoztatás a témában a lakosság részére

2. Felülvizsgáljuk a jelenlegi parkolási rendeletet

3. Újlipótváros legkritikusabb részének forgalomtechnikai felülvizsgálata, esetleges új parkolási lehetőségek kialakítása. Megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy ezen a részen a fizető parkolás idejét este 8-ig meghosszabbítsuk az itt lakók érdekében.

4. Megvizsgálni azokat a lehetőségeket, amik ösztönözhetik az autó tulajdonosokat, hogy autóikat ne a közterületen, hanem a kihasználatlan őrzött és fedett parkolókapacitásokon tárolják.

5. A szabálytalanul parkoló autósok figyelmeztetése és a későbbiekben szigorúbb büntetése.

Azt hiszem ez bőven több, mint előzetesen vártam. Ha ezen az úton megyünk tovább, akkor hamarosan rendezettebb körülmények lehetnek a parkolás terén is Újlipótvárosban.

Nézem a híradót és szokás szerint mennek a hírek: elfogták az uzsorást, megverték a tanárt, a megmentett kutya túlságosan szereti a gazdiját, stb... Ma van a korrupció ellenes küzdelem világnapja. Erről egy szó sincs. Pedig mi még sajtótájékoztatót is tartottunk és látványos "mutyifallal" is készültünk. Eljött két újságíró. Miért ez az érdektelenség?

Erre két választ tudok adni. Az egyik, hogy természetesen a média az egyik része annak a fonott kalácsnak, aminek másik két ága a politika és a mutyi biznisz. Tehát nekik nem igazán érdekük, hogy hírt adjanak ilyen eseményről, sőt le is vannak tiltva ha ne adj isten szóba kerül az a bizonyos Puch-Simicska tengely.

A másik ok, viszont sokkal szomorúbb szerintem. Az embereket nem érdekli igazán a korrupció. A mi kis hazánkban mindenki csak azt érzi magáénak, ami a pénztárcájában lapul, vagy esetleg amit a lakásában, garázsában lát. Nem alakult ki az a gondolkodás, hogy az a pénz, amit befizetünk adóforintokban, még mindig a miénk. A mi közösségünk pénze! Közpénz! Ebből lesz nekünk, út és park, nyugdíj és fizetés, egészség és oktatás. Ha a közpénzből zsebre tesznek, akkor bizony az utóbbiakra jut kevesebb.

Más országokban egy gripen botrányba, egy centrum parkoló botrányba, metró vagy Margit-híd skandalumba réges rég belebukott volna az érintett politikai párt. Ott nem lehet így bánni a közösség pénzével, nem lehet így pazarolni, büntetlenül zsebre tenni. Itthon ezek a pártok továbbra is meghatározzák a közéletet. Kíváncsi vagyok mikor fogunk felébredni?

Addig is nézegessétek tablónkat az elmúlt 20 évről:

www.mutyimuzeum.hu

Eddigi képviselői munkám során kedvezőek a tapasztalataim. Van egy profi és jól működő hivatal. Az önkormányzatot vezető többség nem elutasító és lekezelő, hanem partnerként tekint rám. Ennek egyik legegyértelműbb jele az volt, amikor az LMP választási programjának nagy részét beépítették az „Együtt a XIII. kerületért” című ciklusprogramba. Tudjuk jól, hogy ez a konstruktív hozzáállás sajnos nem jellemző országosan.

Ez arra sarkal, hogy kezdeményező legyek olyan területeken, amelyekről tudom, hogy szerepelnek a programunkban. Ilyen például az iskolákra kiterjesztett szelektív hulladékgyűjtés, a fiatalok ingyenes sportolási lehetőségeinek bővítése, kerületünk szegényebb részein új szociális bolt létesítése vagy az újlipótvárosi parkolási koncepció elkészítése. Vannak azonban olyan kérdések is, amelyekben nem sikerült előrébb lépni. Olyan zöld felületek problémáira gondolok, ahol a tulajdonviszonyok nem rendezettek. Zöld pártként számunkra kiemelten fontosak a parkok, vízpartok. Azokkal a területekkel, amelyek a kerület tulajdonában vannak, általában nincs gond, de ahol mások is tulajdonosok, ott sok probléma van a karbantartással és a fejlesztésekkel. Olyan helyekről beszélek, mint a Margitsziget, a Népsziget, a Rákos-patak vagy a Duna-part. Sajnos e területen a kerület vezetésétől inkább passzivitást és kevesebb kezdeményező készséget tapasztalok.

Most két fontos feladaton dolgozom. Az egyik a parkolási koncepció, a másik pedig ingyenes sportpályák létrehozása a kerületben. Mindkét esetben széles körű egyeztetésre és a gondos előkészítésre törekszem. Újlipótváros egyik legégetőbb problémája a parkolás, amiben sajnos évek óta nem történt előrelépés, míg a nyitott sportpályák esetében inkább azok számának csökkenése tapasztalható. Elválik, hogy terveinkből mi valósul meg. Jól tudom, hogy ez nem csak rajtam múlik. Amit viszont számon kérhetnek rajtam, az a konstruktív és áldozatos munka, amit azért végzek, hogy meggyőződésem szerint javítsak a kerületben élők életkörülményein.

Csütörtökön ugyan lezajlott az idénynyitó testületi ülés, de én mégis ma már inkább egy másik témával fogok előhozakodni egy rövid összefoglaló után.

A testületi ülésen nem történt semmi különleges. A 17 napirendi pont nem tartogatott izgalmas dolgokat. Megszavaztuk a közművelődési koncepciót és a közművelődésről szóló rendeletet. Szerintem nagyon fontos, hogy nekünk van ilyen és a tartalma is kiváló. Több oktatással, iskolákkal kapcsolatos előterjesztésnél előjött, hogy a kerület milyen jó gazdája az iskoláknak, mennyi fejlesztés történt ezen a területen az elmúlt években, milyen színvonalas az oktatás és persze a lényeg, hogy mi lesz mindezzel ha állami kézbe kerül. Szerintem nem lesz jó, mert innen a kerületből nézve sokkal jobban látjuk, hogy hol mire van szükség, mint föntről valami központból...

No de amivel most foglalkozni szeretnék az a parkolás. Már írtam, hogy a Pozsonyi út felújítása kapcsán (már nagyban zajlik és reggel 7-kor már serényen dolgoznak is a későn kelők nagy bánatára) előkerült ez a kérdés, ami minden valószínűség szerint az egyik legégetőbb probléma Lipóciában. Ennek megoldására szeretnék egy komplex koncepciót kidolgozni. Úgy gondoltam viszont, hogy ennek része kell legyen a társadalmi egyeztetés, aminek első köre az alábbi kérdőív:

https://docs.google.com/spreadsheet/viewform?formkey=dDNyZzlKVGhfMnB4YjdOUzk1clpmc0E6MQ

Kérek mindenkit, hogy aki tudja, de különösen azok akiknek bármi közük van Újlipótvárosoz, töltsék ki és segítsék ezzel a munkámat. És természetesen lehet teríteni, továbbküldeni a linket, mert minél többen töltik ki, annál jobb! Köszönöm! :-)

Nagyon tanulságos, hogy egy önkormányzat miként viszonyul egy lakossági észrevételhez, panaszhoz. Lehet tudomást sem venni róla, és lehet foglalkozni vele. Szerencsére a mi kerületünkre ez utóbbi az igaz.

A nyár elején írtam arról az esetről, amikor a Kassák Lajos utca - Taksony utca kereszteződésében lakók jelezték problémáikat a szomszédban építendő irodaház KSZT módosításával kapcsolatban. Akkor ez lekerült a napirendről. Az eltelt időben a tervezők elkészítették a benapozásra, szélcsatornákra, közlekedés változásaira vonatkozó összes felméréseket. Ezeket a főépítész irodájában bárki megtekintheti. Pontosítottak a határozat tervezet szövegén. A felmerült kérdésekre választ adtak és így hozták be újra a szerdai bizottsági ülésre. Természetesen ezek után én is megszavaztam.

Még soha nem írtam arról, hogy mi az LMP-n belüli önkormányzati képviselők elég jól tartjuk a kapcsolatot egymás között. Segítjük egymást, ha kell tanácsot kérünk és megosztjuk jó vagy rossz tapasztalataink. Nyugodtan mondhatom, hogy ez a hozzáállás, amit a kerületben tapasztalok, nem annyira általános, sőt viszonylag ritka más kerületekben. Én bízom benne, hogy ezt a szokást akkor is megtartják kerületünk vezetői, ha adott esetben érdekükkel ellentétes lesz a helyi lakosok véleménye és a szakmai dokumentumok állításai.

Tegnap volt augusztus 20. és ez egyben azt is jelenti, hogy lassan vége a nyárnak, mindenki visszarázódik a normális kerékvágásba. Én ugyan már 2 hete hazajöttem Nyugat-Balkán túrámról, de a kerületben csak most fog beindulni az élet. Jövő héten már bizottsági ülés...

A nyár folyamán igen csak elhanyagoltam még éppen induló blogomat, de igyekszem ezentúl heti rendszerességgel beszámolni. Téma az mindig lesz. A nyáron a sláger a Pozsonyi út átalakítása volt. A kezdeti tervek, bár nekem tetszettek, sokakban ellenállást váltottak ki, elsősorban a parkolóhelyek csökkenése miatt. Erre a témára, ami érezhetően Újlipócia legakutabb problémája, a későbbiekben majd részletesen visszatérek. Szeretnék egy komplett koncepcióval előállni, ami kezelni tudja ezt a kérdést, de egyenlőre a kutatás folyamatában vagyok. Visszatérve a Pozsonyira, végül is a kerület, illetve a projektért felelős Sima út Kft. meghallgatta a lakossági igényeket és ennek megfelelően változtatta a terveket. (A helyiek véleményének meghallgatása, mindig nagyon pozitív!) A végső megoldás, így nem fog radikális változást eredményezni, csupán csak egy arcfelvarrást. Az út egyirányosítása, aki ismeri az ottani forgalmat, szinte magától értetődő dolog volt. Egy kicsit felturbózzák a zöld felületet és a Jászainál kialakítanak egy kisebb sétáló részt, ami a Hollán hasonló részére hajaz.

Az eredményt meglátjuk a Pozsonyi Piknik után kezdődő munkálatok befejeztével. Igen, mielőtt még nagyon belemerülnénk az őszi munkába, érdemes ellátogatni két nagyszerű rendezvényre a hétvégén. Szombaton rendezik meg, helyi civil kezdeményezésre immáron harmadszor a Pozsonyi Pikniket, ahol mindig remek hangulat vár minden érdeklődőt és másnap, vasárnap pedig a Dagály utcában vár mindenkit az Angyalföldi utcabál! Élvezzük ki még a nyár utolsó pillanatait! 

"Tisztelt Szabados Úr!
Minden érintett nevében köszönöm, hogy az ügy iránt érdeklődést tanúsított, és azt felkarolta. Az előterjesztés visszavonása pillanatnyilag a legjobb megoldás és az elérhető legnagyobb eredmény volt, ami az Ön segítsége nélkül biztosan nem lett volna lehetséges.
Feltételezem, hogy lesz még folytatás, mert nem gondolom, hogy ilyen könnyen feladná az építtető... Ebben az esetben továbbra is számítunk a segítségére.
Köszönettel és üdvözlettel"

Én ezt azonban másképp gondolom. Lehet, hogy egy kicsit volt szerepem a visszavonásban, de sokkal inkább az számított, hogy a lakók maguk léptek fel a saját érdekükben. Nagyon fontos, hogy szerepet vállaljunk saját környezetünk alakításában és ha kell tiltakozzunk, de ha kell ötletekkel, jó kezdeményezésekkel is vállaljunk szerepet.

Köz-biztonság nem csak attól lehet, hogy a rendőrség jól végzi a dolgát, hanem attól is, hogy maga a közösség ad biztonságot.

A héten látogatást tettem, Dorosz Dávid barátommal, aki az országgyűlés rendészeti bizottságának tagja, a kerületünk rendőrkapitányánál, dr. Paál Péter György rendőralezredes úrnál, hogy tájékozódjunk a közbiztonságról. Dávid röviden ismertette az LMP rendőrségi koncepcióját, majd áttértünk arra mi a helyzet a kerületben.

A helyzet nem valami rózsás. Persze ha más kerületekhez, más városokhoz hasonlítjuk, akkor nincs nagy probléma, de én nem hasonlítgatni szeretnék, hanem azt, hogy mindenki biztonságba érezze magát itt. A probléma forrása pedig nem más mint a létszámhiány. És ezt még a kerületben szaporodó köztéri kamerák sem pótolják. Egyetértettünk abban a kapitány úrral, hogy ugyan a kamerák segítenek visszaszorítani a bűnelkövetést, de csak egy bizonyos ideig. Az igazi megoldás olyan közterületi jelenlét lenne, ami kiszámíthatatlan a bűnözőknek, olyan rendőrök, akik ismerik a környék boltosait, közös képviselőit, polgárőreit és természetesen az ott lakók nagy részét is. Legjobb esetben még ott is laknak a környéken. Ezt hívjuk közösségi rendőrségnek, ahol a helyi közösség tudja meghatározni mivel és hogy előzze meg a bűncselekményeket.

Sajnos azonban ehhez rendkívül kevés a rendőr és a szolgálatot teljesítők átlagéletkora nem éri el a 24 évet. Ennek okai, hogy mind erkölcsileg mind anyagilag nincsenek megbecsülve. Ez mostanában fokozottan igaz... Ezen persze csak állam bácsi tud változtatni. Mi itt a kerületben annyit tudunk segíteni, hogy a helyi polgárőrség révén, önkéntes alapon kisegítjük a rendőrséget. Illetve még egy nagyon fontos dologgal: Odafigyelünk egymásra, egymás értékeire!!! Nagyon jó lenne életet lehelni olyan kezdeményezésekbe, mint a Szomszédok Egymásért, vagy a Szülők Egymásért Mozgalmak. Ha a bűnözők azt tapasztalják, hogy ez egy olyan kerület, ahol nem közönyösek egymás iránt az emberek, hanem odafigyelnek egymásra, akkor tudni fogják, hogy itt jóval nehezebb lopni, rabolni és messzi el fognak minket kerülni!  

Mint tudjátok számunkra a közpénzekkel való átlátható bánásmód kiemelten fontos feladat. Ezért is örültem annak a lehetőségnek, hogy a most készülő vagyonrendelet módosításába kikérte alpolgármester úr a véleményünket. Ez most alapvetően technikai módosításokat jelentett, de miután hozzánk most jutott el először a rendelet, mi egészében vizsgáltuk meg. Köszönet érte Mikle Sanyinak! :)

Találtunk is benne olyan pontot, ami változtatásra érdemes. Eddig nem volt tisztázva, hogy milyen körülmények között rendelhet el az önkormányzat zárt versenytárgyalást, ami minket egy kis aggodalommal töltött el. Eleve nem szeretjük ezeket a zárt meghívásos pályázatokat, de azt el kellett ismernem, hogy ugyan ritkán, de előfordulhatnak olyan esetek, amikor erre az önkormányzatnak szüksége van. Eddig azonban nem volt tisztázva, hogy ezeket ki rendelheti el. Javaslatunkra a rendelet úgy módosult, hogy ezekről a zárt versenytárgyalásokról most már értékhatártól függően vagy az adott bizottság, vagy a képviselő testület dönt. Itt viszont minden esetben jelen vannak az ellenzék képviselői is. Szerintem ez egy fontos lépés volt az átláthatóság érvényesítése felé!

Köszönettel tartozom ezért az önkormányzat vezetése felé, akik nem lesöpörték kezdeményezésem, hanem befogadták azt! Talán értékelték, hogy az összes képviselő-testületben jelenlévő pártok közül mi voltunk az egyetlenek, akik foglalkoztak ezzel a fontos kérdéssel...

Nem a szlogent akarom lenyúlni, de mégis úgy gondolom itt az idő, hogy folyamatosan tájékoztassam barátaimat, ismerőseimet és az összes angyalföldi, újlipótvárosi és vizafogói lakost az önkormányzatban végzett munkámról. Nekem ez a munka szolgálatot jelent: a kerület lakóinak szolgálatát. Igyekszem lelkiismeretesen és hasznosan ellátni feladatom!