A Park és a Mozi. Gyerekkorom kedvenc helyei közé tartoztak. A Parkban nőttem fel, játszottam, fociztam, vagy csak sétáltam, beszélgettem, esetleg ökörködtem, de mindig vigyáztam rá! A mozihoz és az Odeon kölcsönzőhöz rengeteg jó filmélmény köt és persze ki tudja hány randi... Talán érthető, hogy mindkét hely sorsa szívügyem. Ezek után elég szomorúan hallottam, hogy kényszerből meg kellett szüntetni a Park őrzését, ami állapotának rohamos romlásához vezet, illetve még szomorúbban azt a hírt, hogy július 31-ével bezár az Odeon (Duna) Mozi. De miért is alakult ki ez a szar helyzet? Egészen messziről kell indítani. Van nekünk egy Orbán Viktor nevezetű miniszterelnökünk, aki történetesen vidéki, és mint ahogy már ezt megszokhattuk ebben az országban (a mesterségesen szított ellentétek országában), annak rendje és módja szerint nem is szereti Budapestet. Csakhogy mint miniszterelnök ezt a nemszeretemet a költségvetésben és egészen pontosan a bp-i tömegközlekedés finanszírozásában érvényre is juttatja. Bünteti a várost, kivonul a BKV finanszírozásából (ami majdhogynem példátlan a világon). Mit tehet a főváros? Kénytelen meghúzni a nadrágszíjat: Hogy legyen busz meg villamos, kevesebb pénz jut szociális feladatokra, kultúrára, parkfenntartásra, stb... Sorra zárnak be a pénzhiány miatt a színházak (ma reggel hallottam a Játékszín szomorú sorsáról), mozik és pukkannak le a parkok. Eljutottunk oda, ami engem személyesen érint: Nincs pénz a Szent István Park őrzésére és nem tud tovább üzemelni az Odeon Mozi... Mindezt azért, mert Viktor nem szereti a budapestieket. Hát én meg nem szeretem Viktort!